Hol a víz?

Ma este szokásos időben, miután a kölkök már fürödtek, gondoltam, mostmár én jövök. Épp a samponért nyúltam, mikor a víz veszettül elkezdett melegedni. Hajjaj, gondoltam, nem vártam eleget, biztos nem pótlódott még a bojlerben a víz. Oké. Elzártam, vártam. Negyed óra múlva újra próbáltam. Nnna, akkor már semennyi víz nem jött a csapból - se hideg, se meleg. Jjjó. Vizes haj összefog, törülköző le, ruha vissza, irány a szobámon kívüli csapokat ellenőrizni. És igen! A lenti mosdóban nyitva maradt a csap. Épp csak egy picit, de a bojler sikeresen kiürült. Elzártam. Jövök föl, hallom a fürdőszobából Polly hangját, hogy “anya, nem jön víz a fogmosáshoz”. Hm, mondom, most nem is fog, mert nincs.

Elizabeth még meglepődik ezen…

Elfelejtettem

Hm, jól elfelejtettem, hogy blogom is van. Biztos azért, mert nincs nagyon miről beszámolnom. 10 nap múlva megyek haza - ó, jeeee!

Tényleg ötletem sincs, hogy mi másról írjak, mert mostanság csak ennyi jár az eszemben. Ja, meg az, hogy vajon sikerült a nyelvvizsgám avagy sem. ez 8 nap múlva derül ki.

Heló fecskék!

Itt a június és itt a nyár. Ami azt jelenti, hogy ebben az évszakban már otthon leszek!

Itt eddig nem volt valami jó idő. Múlt hétvégén Varga Balázzsal meglátogattuk a londoni állatkertet (aminél a budapesti szerintem sokkal jobb - Londonban még csak elefánt sincs), és akkor még a kesztyűmet is vittem magammal, mert hogy hűs volt. Ma meg már sikeresen leégtem. Ó, jeeee….

Ma megnéztem az X-men legújabb részét, és azt kell mondanom, hogy 3D nélkül is lehet még ma nagyon jó filmet csinálni. Persze, aki nem szereti az X-men sorozatot, annak lehet, hogy nem tetszene, de szerintem egyre jobb részek készülnek.

Más izgalmas nincs. Nagyjából 10 nap múlva a nyelvvizsgán is túl leszek, onnantól meg már tényleg csak azt kell kivárnom, hogy július 28-a legyen. Vagy inkább 29, mert akkor már abszolúte otthon leszek. Örültök?

Június 10-én, péntek este negyed nyolckor programom lesz…

Remélem mindenkit veszettül fölvillanyozott. Most a kis családom kivételével a kedves olvasók árasszanak el a tippjeiket tartalmazó kommentekkel vagy e-mailekkel vagy akármikkel. Asszem senki másnak nem mondtam eddig, de ha mégis, az ne legyen a játék elrontója!

Amúgy megint nem tudom, hogy holnap épp hogy dolgozom, mert ugye Izland megint tevékenykedik, így Bobert bostoni gépe nem biztos, hogy fölszáll. De lehet. Holnap reggel 8 körül kiderül. Öröm a köbön, hogy Izlandtól függök!

Mentés volt

Mármint lecsókolbász mentés. Mert hogy a nagy későbbre tartogatásban majdnem megromlott.

Az úgy történt, hogy ugye itt járt Yvette. Hozott sok minden jót, például túrórudit, gesztenyepürét, pilótakekszet, meg kolbászt, lecsót, és lecsókolbászt. Lecsó két üveggel érkezett, amiből az egyiket meg is ettük míg itt volt. De a másikat későbbre akartam hagyni, mert hogy még július végéig hosszú az idő. De ma reggel beugrott, hogy hoppá, hát a lecsókolbász, az lehet, hogy megromlik! De még ippeg nem. Úgyhogy ami még maradt, azt mind fölvágtam, és reggelire ettem egy lecsós kolbászt - mivel az arányok kicsit fölborultak.

Yvettel jól éreztem magam. Jártunk Windsorban (ahol ottjártunkkor lett lecserélve a zászló, tehát Bözsi érkezésünkkor még ott volt a kastélyban), Londonban kétszer, voltunk a Thorpe Parkban hullámvasutazni (amit én veszettül élveztem, de azért nagyon fárasztó is volt), meg elmentünk Maidenheadbe és High Wycombe-ba is. Igazából nagyon sok minden történt velünk, mégsem tudom, hogy mit meséljek, úgyhogy majd Yvette elmondja, hogy neki mi tetszett a legjobban, és majd arról írok legközelebb.

Időjárás-jelentés: májushoz képest már megint hideg van. És esik. Visszasírom március végét, amikor 28 fok volt!

Megyek porszívózni.

Szerintem sose szokom meg a baloldali közlekedést

Ezt abból gondolom, hogy tegnap sétálás közben azt hittem, hogy a szembejövő autót a bal oldali ülésen ülő kutya vezeti. Ó, je. Itt mindig rossz oldalon van a kormány.

Nem történik semmi…

… még 13 napig. (Vagyis 12, mert így este fél tíz magasságában szerintem ezt a napot befejezettnek tekinthetjük. ) Nnna de aztán május 4-én kora reggel fölkelek, buszra szállok, aztán átszállok, s meg sem állok a repülőtérig. Ott összeszedem a nálam is korábban ébredő Yvettet, és 10 eseményekben gazdag nap következik.

Az előző bejegyzésem témájából és az azóta eltelt időből azért látható, hogy tényleg nem történik semmi. Persze de, csak amellett, hogy hamarosan valaki megint meglátogat, minden eltörpül. Sokszor emiatt már annyira nem tudok mit kezdeni magammal, hogy nekiállok pakolni a szobámban, vagy éppen tanulni.  Pedig már másfél hete szünet van a nyelviskolában, és még ennyi ideig nem is kezdődik el. Szörnyű. És persze pont most nem ér rá senki, akivel találkoznék, mert többen is elutaztak a húsvétra való tekintettel, a maradék ember meg dolgozik. Amúgy nem rossz a helyzet, csak így egyben hangzik annak.

Jelenleg itt rettentően jó idő van. Már több, mint egy éve, hogy itt járt Viki. Akkor 10 napból 9 esős volt.  Ezek után próbáljátok meggyőzni Vikit arról, hogy Angliában nem esik állandóan! Ugyanezek a napok idén végig eső nélkül, 20 fok feletti hőmérséklettel teltek. Annyit mondok: Viki, megszívtad.

Sőt. Mikor tavaly május elején visszajöttünk Orlandoból, aznap 12 foknál nem volt melegebb.

Látjátok, annyi minden történik velem, hogy ilyenekkel foglalkozok…

Golgotagyümölcs

Egyik nap Elizabeth éppen a gyümölcsöket rakosgatta ki a kosárba, mikor Polly megkérdezte tőle, hogy mi az a zöldes-lilás, kicsit ovális valami. Mondta Elizabeth, hogy passion fruit, vagyis golgotagyümölcs. Számomra ránézésre nem valami bizalomgerjesztő, amin a kemény héj sem segít. Ma mégis úgy döntöttem, hogy üsse kő, kipróbálom. Látványra nem volt jó ötlet. A héjat fölbontva Tic-tac méretű, sárga gyümölcshússal borított szürkés-zöldes magokkal találkoztam. Hogy őszinte legyek, engem egy jól lakott kukacfészekre emlékeztetett az egész. Nem tudok erre jobb megfogalmazást.  Sőt, a héj fehér belsejéből kis tompa hegyű tüskeszerűségek állnak ki. Miután megbizonyosodtam arról, hogy a gyümölcs belsejében található valamik nem maguktól mozognak, hanem azért, mert én forgatom az egészet, megkóstoltam. Az íze nem vészes, bár nekem savanyú.  Ennek ellenére nem fogok rendszeres golgotagyümölcs-fogyasztóvá válni, legalábbis feldolgozatlan formában nem. Még gondolkodom, mi legyen a maradékkal…

Oscar, korallság, királyság, HAVER!!!

Nnna, ezen is túl vagyunk. A 84-ediket otthon nézem!

Szerintem a műsorvezetők nagyon viccesek voltak!!!

Most csak ennyit kaptok, mert az izomlázas lábam lezsibbadt. A három órás műsoridő az három órás műsoridő - plusz a felvezetés.

Megyek, összekötöm a Bumeráng hallgatást az elalvással.

Home alone…

… avagy két hétig egyedül vagyok.

A család ugyanis elutazott oda, ahol Jack Sparrow kapitány is jár. Én meg maradtam a nyálas angliai időben. De sebaj, saját időbeosztásom szerint takaríthatok. Ó, jeeee… Amúgy egyenlőre nem vészes, eddig két nap telt el, és mindkétszer addig aludtam, míg teljesen kialudtam magam. Vasárnap szabad napom volt, mert hogy a múlt hétről még az megmaradt, ma viszont totál kitakarítottam a játszós szobát. De annyira, hogy még a kaszáspókokat is legyilkoltam.

Asszem, hogy Tilly érzi, hogy jelenleg mástól nem kap kaját, mert rettentően kedvesen viselkedik velem. Nnna jó, kb húsz perce rámfújt, de tudjuk be annak, hogy már álmos volt. Francos dög.